Díjeső

boritó2

17 nov Díjeső

2018. november 9-én adták át a 14. Média Építészeti Díjat.

Napiskola_10Bárdi Emese, Kacsó János és Szelecsényi Balázs munkatársaink (valamint a Csoma Szobája Alapítvány további tagjaival: Fehér Annával és Irimiás Balázzsal együttműködve) az Európa Design belsőépítészeti különdíját zsebelték be Napiskola a Himaláján projektjükkel.

kőzúgó_híd_10

Szilágyi Norbert kollégánk (Bíró Árpád, Kovács Károly Lehel, Nagy Mercédesz Erika, Szökő Kristóf István együttműködésével) Kőzúgó HÍD.ON projektjüket a Zsűri különdíjával, valamint Épület kategóriában Közönségdíjjal jutalmazták.

Szívből gratulálunk!

Mindkét projekt ötlet kialakulásáról, koncepciójáról, majd a megvalósításhoz vezető útról itt olvashattok.

Napiskolája a Himaláján

 Napiskola_01

A csoma szobája Alapítvány 2008 óta munkálkodik India északi régiójában: Jammu és Kasmír tartományban. Kezdetben a Zangla faluban található palota felújítása volt a cél. Feltételezetten itt munkálkodott Kőrösi Csoma Sándor. Munkásságnak tiszteletéből ered az alapítvány neve. Tudós szerzetesünk emléke és mentalitása áthatja egész tevékenységünket.

A palota fokozatos stabilizálása és felújítása során egyre közelebb kerültünk a lakosokhoz, és az ő kúlturájukhoz. Egyre izgalmasabb lett számunkra az őket érintő problémákra adott válasz. A palota felújítása jó lehetőség volt a tradicionális  építészet megismerésére, és lakosok muka ritmusának megszokására.

A településtől leszakadó palota felújátása végeztével a fókusz már Zanglára irányult. A helyi igények és az általunk továbbfejlesztett helyi tradicionális építészet találkozás lett a Zanglai négy tantermes szoláriskola. A szolártechnológia nem volt ismeretlen számunkra, hiszen több nemzetközi szervezet épített a régióban hasonló épületet, amit mi már korábban tanulmányoztunk.

2016-ban, Zanszkár folyó völgyében, Zanglához tartozó Tanpó falu közössége felkérte a Csoma Szobája Alapítványt egy egytantermes napiskola megvalósítására. A feladat egy a zanglai napiskolához hasonló, a zord himalájai télben, fosszilis energiaforrás elégetése nélkül is használható épület megvalósítása volt. Használható iskolaépület hiányában különböző családok nappalijában, illetve fólia sátorban oldották meg a kényszerű téli szünetben a gyerekek oktatását. Az üvegházként használt fóliasátorban felhős napokon erős füstöt képző fém kályhával fűtöttek, ami a megfelelő füstelvezetés hiányában a gyerekek egészségét károsította.

Fontos volt, hogy egy szezon alatt (július-augusztus) építsük fel az iskolát, így télen már használatba tudják venni azt. Ez nekünk is egy jó teszt volt arra, hogy képesek vagyunk e ilyen kitett környezetben erre a hatékonyságra.

Az építkezés a helyi kivitelezési színvonal határainak feszegetése mellett, egy rendkívül rövid határidő nyomása alatt zajlott, sokszor extrém időjárási körülmények között. A sikeres végeredmény a tanpói faluközösség lelkesedésének, az önkéntes csapat odaadásának és a hajthatatlan művezetői jelenlétnek is köszönhető.

A megvalósításhoz szükséges kőanyagot és téglákat a közösség gyűjtötte, a lebonyolítást, tervezést és a finanszírozás egy részét is alapítványunk vállalta. Az alapítvány fő támogatója a Market Zrt., de az iskola felépítéséhez egy dedikált támogatót is találnunk, a szingapúri Sight to Sky alapítványt, amely 2015 óta szervez orvosi önkéntes missziókat Ladakhba.

A terveket alapítványunk építészeti munkacsoportja készítette, a sok éves művezetői tapasztalatunkra és a már működő zanglai napiskola tanulságaira építve. Célunk egy feszesebb, komponáltabb tömeg megalkotása volt. Az egyszerű geometria és tektonikus tömegformálás érezhető kapcsolatot teremt a helyi épített környezet funkcionalitásával és tradicionális értékeivel.

A tervezési program fő eleme a napterem, ami a nagyméretű ablaknak köszönhetően üvegházként működik, így nagyon gyorsan felmelegszik napkelte után. Napnyugta után az ablak felületen leadott hő következtében ugyan hamar kihűl, de oktatás csak a nappali órákban folyik. Zanglában ha egy épületben elhelyezett vödör víz felső felülete csak annyira fagy meg, hogy be tudja törni egy gyermek, akkor az a téli időszakban már alkalmas a használatra. Mi ezt bőven túlteljesítettük, mínusz 5 -10 fokban már ki kellett nyitni az ablakot, annyira meleg volt bent.

Az épület helyét a faluval közösen választottuk ki, a Zanskar folyó felső partján helyezkedik el, figyelembe véve az ideális déli tájolást.

Az épület ökológiai lábnyoma és költségei a helyben gyűjtött építési anyagok használatával mint a kő, föld és szalma, minimálisra csökkentek. A gerendák és fa pallók Ladakh alacsonyabb területeiről származnak, a felhasznált üveg az egyetlen, ami ipari forrásból származik.

Az alapozás csupán 30cm mély, ami követve az évszázados helyi szokásokat elegendőnek bizonyult. Az erre épülő maghőszigetelt falszerkezet, két réteg 30 cm vastag napon szárított sártégla falból és a közé tömött szalmából készült. Ez a maghőszigetelt fal biztosítja a nappali hőtárolást. A habarcs úgy, ahogy a vakolat is, a téglák készítésénél használt sár.

A nagyméretű délre tájolt ablak dupla üvegezéssel készült, egyszerűen utánozható, ám a helyiek által eddig nem ismert módszerrel. Nyitható üvegtáblák biztosítják a napsütötte téli napokon szükséges átszellőzést, gyakran akár hűtést. A folyosó puffer zónaként működik az északi, leghidegebb oldalon, egyben praktikus kiszolgáló tér.

A tanterem oldalfalain megjelenő mintázatot beépített fagerendák adják, melyek egyben rögzítési lehetőséget biztosítanak tábla, és faliújság felszerelésére.

A ladakhi közösségek bevonásával történt építkezéseken keresztül, a passzív tervezési alapelvek már terjednek a régióban. A tanpói napiskola projekt egyik fő célkitűzése, hogy típustervként másolható legyen.

A fotókat készítette: Nusszer Dia és Szelecsényi Balázs

építészfórum:

http://epiteszforum.hu/napiskola-a-himalajan

www.archdaily.com:

https://www.archdaily.com/882317/tanpo-solar-school-csomas-room-foundation

 

Gyergyócsomafalvi fahíd

kőzúgó_híd_08

2012-ben egy baráti beszélgetésen fogalmazódott meg, hogy két év műegyetemi tapasztalat után, még hallgatóként térjünk haza és építsünk valamit. Összeállt egy csapat, első sorban határon túli magyar, a Műszaki Egyetemre járó fiatalokból. A helyszínt Orbán Balázs leírása alapján választottuk: Gyergyócsomafalva, Kőzúgó vízesés környezete. A meredek sziklafalak miatt a vízesést megcsodálni, a patakon átkelni, csak három egymásra borult fán keresztül vagy a hideg patakvízben gázolva lehetett.

“… E zuhatag nem annyira nagy esése (alig 3 öl), mint környezete miatt nem csak meglepően szép, hanem nagyszerünek mondható. Mindkét oldalán függélyesen felmeredő sziklák emelkednek, melyeknek fenyves-árnyalta alján szirtfokról zobognak le a pataknak habbá tört hullámai, ezredévek türelmével vájt gyönyörü sziklamedenczébe veszve, mely fölé függő pallókat maga a patak elsodort fatörzsekből alkot, keresztül fekteté szirtöble felett azokat, hogy legyen erkély, a honnan elbámulja a néző vizének szeszélyes játékát …”

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
A négynapi munka eredménye egy olyan fahíd lett, amely Orbán Balázs leírásából táplálkozva, a meglévő egymást keresztező kidőlt fák rajzolatából merítve formálódott a környezet szerves részévé. A koncepció alapját a kidőlt fák által meghatározott alakzat adta. Az egymást keresztező vonalak középen szűkebb, a széleken szétterülő formát határoztak meg. A patakmederrel párhuzamosan megtükröztük a formát és helyeztük egymásra a gerendákat, azokra került a teljes hidat átérő padozat. Az így létrejött új útvonal a meredek oldalról rávezette a hídra az arra járót, majd a legkeskenyebb ponton a finom szögtörés és padozat fektetési iránya a vízesésre terelte figyelmét. A szerkezet finoman irányt váltva fut át a túloldal kevésbé meredek sziklás részei közé. A munka során egy közeli fa alól feltörő, kősziklák között csörgedező forrást találtunk, mely azóta is frissítőként szolgál az idelátogatóknak.

A történet tovább íródott, a település magáénak érezte a Kőzúgó környezetét és hídját, ösztönzőleg hatott az önkéntes munka és befejezték a Kőzúgóhoz vezető meredek ösvény lépcsőit, építettek hozzá pihenőhelyet padokkal.

Az évek során rengeteg látogató, turista és helyi kereste fel a Kőzúgónál álló hidat, a falu életének részévé, kedvelt kiránduló helyévé vált. Viszont 2017 nyarán a faanyag elfáradt, és fokozatosan a patakba roskadt a híd.

A csapat újra összegyűlt, ki-ki a régi társaságból, immáron diplomás építészként, de kerültek új kalákázni vágyó fiatalok is, akikkel közösen újra visszaállítottuk a hidat.

Az első tábor óta hat év telt el. Az akkor diákként résztvevők többsége mára már építészként tevékenykedik, de közös ügyként gondolunk mindannyian az ilyenfajta alkotásra. Önerőből, helyi támogatással, az erdészet jóvoltából építettük az új hidat, hogy újra látogatható legyen az erdő mélyén szüntelen zúgó vízesés.

A híd visszanyerte régi pompáját. Átadtuk az erdőnek, s lakóinak, apáskodjanak felette. Szolgálja neki szánt küldetését, fogadja látogatóit, pihenjen meg az arra járó vándor, s mint ahogy a híd alatt lepergő víz, úgy vigye tovább hírét a helynek.

publikáció:
http://epiteszforum.hu/vagjad-huzzad-epitem-hidepites-kalakaban

videó:

https://www.youtube.com/watch?v=Z5VzyEwTedA

 

Napiskola_09k Napiskola_08 Napiskola_07 Napiskola_06 Napiskola_05 Napiskola_04 Napiskola_03

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

 

kőzúgó_híd_09 kőzúgó_híd_08 kőzúgó_híd_07 kőzúgó_híd_06 kőzúgó_híd_05 kőzúgó_híd_04 kőzúgó_híd_03 kőzúgó_híd_02 kőzúgó_híd_01