Műemlék épületek átalakítása

Irodánk az évek során nagy tapasztalatot szerzett műemlék épületek felújításának vagy műemléki környezetben megvalósult projektek felmérésében, tervezésében, lebonyolításában. Többek között tervezési munkáink közt szerepelt a belvárosi Vörösmarty téren a Gerbaud Irodaház felújítása, a Budai Várnegyedben a Német Nagykövetség épületének bővítése, a Várkert Bazár felújítása, a Kossuth Lajos tér megújulásához kapcsolódóan a volt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (Wellisch-palota) épületének homlokzat és tetőrekonstrukciója, az Andrássy úton a Balettintézet (Dreschler-palota) átalakítása, felújítása is.

Szabályozás

Minden épület tervezésénél az első lépés az adott épületre és annak környezetére vonatkozó jogi szabályozási háttér megismerése. Nagy általánosságban műemlékek esetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény az irányadó. Azt, hogy az adott épületre milyen konkrét előírás, korlátozás vonatkozik, a helyi önkormányzat rendeletébe foglalt városrendezési és építési szabályzata és szabályozási terve tartalmazza.

Általában ezek függeléke, melléklete sorolja fel a védett épületeket, területeket. Ami igen sokféle lehet: Országos védelem – egyedi műemlék, műemléki jelentőségű terület – világörökség területe, műemléki jelentőségű terület – világörökség védőzónája, fővárosi egyedi, vagy területi védelem, helyi vagy kerületi egyedi vagy utcaképi védelem, iparművészeti érték, védett vagy nyilvántartott régészeti lelőhely. Mindemellett a szabályozási terv előírhatja egyes épületek / épületrészek kötelező megtartását, bontását vagy bontásuk esetén az utcai front megtartását.

Engedélyezési folyamat

A védelem függvényében az engedélyezésben eljáró hatóságok és szakhatóságok is eltérőek lehetnek a szokásostól. Megkülönböztetünk Építési engedélyezési eljárást ahol az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Örökségvédelmi Osztálya szakhatóságként jár el, és bizonyos esetekben Örökségvédelmi hatósági engedély szükséges az építési munkákhoz, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet szerint.

Műemléki védett épületen engedély nélkül vagy nem annak megfelelően végzett munkákat külön jogszabály, az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet szerint büntetik!

Épületfelmérés

A szabályozások, előírások tisztázása után lehet elkezdeni a munkát, ami első körben az épület felmérését és a történelmi kutatást jelenti.

A felmérés az épület jelenlegi geometriájának rögzítése, ami nem kifejezetten csak a műemléki munkák sajátossága, ezt az összes meglévő épület átalakítása, bővítése előtt el kell készíteni. A dokumentáció állhat alaprajzból, homlokzati rajzokból és ha szükséges metszetekből. A ‘hagyományos’ mérési módszerek (mérőszalag, teodolit) mellett irodánk már a 3. évezred technológiáit kihasználva korszerűbb módszereket is alkalmaz, mint a lézeres távolság mérés, fotogrammetria, ortofotó, lézerszkennerek melyekből akár 3D-s számítógépes épületmodell is nyerhető.

A geometria méretek rögzítésén túl fontos a meglévő épület állapotának is a rögzítése. Az állapotfelmérések jellemzően tartószerkezeti (statikai), faanyagvédelmi, épületszerkezeti (például vizesedés, penészesedés esetén) szoktak lenni.

Építéstörténeti kutatási dokumentáció

Speciálisan, műemlékeknél jelentkezik feladatként az építéstörténeti kutatási dokumentáció, mely tartalmazza:

• az érintett műemlékekkel kapcsolatos legfontosabb publikációk áttekintését, ismertetését.
• forráskutatást, korabeli iratok, tervrajzok, térképek, fotók, képeslapok felkutatását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár, szakmai gyűjtemények, múzeumok forrásainak felhasználásával.
• részletes épületleírást.
• értékleltárt, a feltárható műemléki értékek meghatározását, építéstörténeti szempontú rendszerezését.
• a korábban már említett részletes felmérési dokumentációt
• az építéstörténet és a telektörténet összefoglalását.
• a felhasznált irodalom és források listáját
• javaslatot a további kutatásokra; az értékleltárban dokumentált védett műemléki értékek megőrzésére, kezelésére.
• összefoglaló értékelést, műemléki érték fenntartására vonatkozó összegző javaslatot.

A kiadott építési engedély határozatban az Örökségvédelmi Hatóság az építés közben különböző célú – a hatóság képviselőjével megtartott – helyszíni szemlét ír, írhat elő, az általa előírtak betartásának folyamatos ellenőrzésére vagy a tervezés során meg nem határozható feltételek helyszíni tisztázására.

Régészet

Nem kifejezetten a műemlékek kérdés körébe tartozik a régészeti lelőhelyek kérdése, de mivel ez is örökségvédelmi feladat, itt említjük meg, hogy abban az esetben, ha az építési terület régészeti lelőhelyként van nyilvántartva, az engedélyezési eljárásba az örökségvédelmi (régészeti) szakhatóságot be kell vonni. A hatóság az építkezés megkezdése előtt megelőző feltárást írhat elő, melynek költségeit az építtetőnek kell viselni, valamint az építkezés elkezdésnek – akár jelentős – csúszásával kell számolnia.

Tervezési munkánk során gyakran találkozunk olyan feladattal, mely során meglévő, gyakran akár műemléki épületek áttervezésével, rekonstrukcióival jár együtt. Csapatunk az elmúlt években nagy tapasztalatot szerzett ebben a műfajban.

Irodánk ezzel kapcsolatban vállalja meglévő épületek felmérését, állapotfelmérést, az átalakításhoz kapcsolódó tervezést, tanácsadást, lebonyolítást, és ezzel összefüggésben széleskörű menedzsment-szolgáltatásokat.

Sajátosságok épület átalakítással kapcsolatos tervezések során

Mint minden tervezésnél, itt is a jogi környezet megismerésével kezdődik a tervezői tevékenység. Azt, hogy az adott épületre milyen konkrét előírás, korlátozás vonatkozik, a helyi önkormányzat rendeletébe foglalt városrendezési és építési szabályzata és szabályozási terve tartalmazza. Műemléki épület esetén a helyi szabályozás kitér a védelem pontos körére, az épületek védendő elemeire (utcaképre, építészeti, iparművészeti értékeire).

Előkészítő munkák

Meglévő épületeknél különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a meglévő állapot rögzítésére (épületfelmérés), majd az eredeti állapot feltárására. Felkészült szaktervező csapatunk statikusokkal, (ha szükséges, régészekkel, restaurátorokkal, iparművészekkel kiegészülve) képes bármilyen meglévő épület teljes felmérési dokumentációját szakszerű módon elkészíteni.

A feltárást az épület történelmének, keletkezésének körülményeinek megismerésével kezdődik, ha szükséges, akkor az Örökségvédelmi Hivatal bevonásával.

Az épület állapotfelmérése az épület geometriájának rögzítésén túl magában foglalja az épületdiagnosztikai vizsgálatok elvégzését. Rendkívül fontos a tartószerkezet állapotának pontos megismerése, az alapfeltárás, a tartószerkezetek erőtani, épületfizikai és állagvizsgálata, csak így lehet felelős döntést hozni a helyreállításra, szerkezetek megerősítésére, vagy akár az elbontásokra vonatkozóan.

Az épületfelmérés a tartószerkezeteken kívül kitér a vízszigetelések, a határoló szerkezetek hőtechnikai-, gépészeti- és elektromos rendszerek, burkolatok, épületdíszek állapotára is.

A különböző diagnosztikai eljárások eredményeképp szakvélemény készül, amely minden releváns körülményre kitér.

A felmérési- és bontási tervek igény szerint 2D és 3D digitális formátumban készülnek, a tervezési fázisnak megfelelő részletezettséggel.

A kivitelezés felügyelete

Már meglévő épületek esetén gyakran nincsenek eleve kész sémák, gyors és innovatív megoldásokra van szükség, ezért a művezetés különösen nagy odafigyelést igényel.

Alapvető az aktuális tervek folyamatos visszaellenőrzése, a valós állapottal való rendszeres összevetése.

Épületátalakítások

Rekonstrukció, energetikai korszerűsítés

Az épület átalakítás egyik alapesete a rekonstrukció, vagyis korszerűsítés, felújítás, ahol funkcióváltás nélkül, a megváltozott, mai igényeknek megfelelő épület kialakítása a cél.

A rekonstrukció történhet az épület homlokzatán belül, általában energetikai felújítással (gépészeti korszerűsítés), homlokzati felújítással, nyílászárók felújításával összekötve.

Végeztük többek között középületek, iskolák energetikai korszerűsítésének keretében a homlokzatok újratervezését, felújítását.

Hozzáépítések, bővítések

Meglévő épület bővítése gyakran felmerülő igény az ingatlantulajdonosok részéről. Igény szerint lehet a meglévő épület külső-belső átalakításával, rekonstrukciójával együtt, illetve attól függetlenül is. Munkáink között szerepel pl. a Német-Magyar Nagykövetség bővítése vagy az Indiai Nagykövetség bővítése is.

Speciális kategóriát jelentenek a belvárosi bérház, palota-épületek emeletráépítései és funkcióváltással egybekötött átalakításai. Irodánk számos ilyen tervet készített, többek között a Budapest V. kerületi hotelek tervei a Hold ill. a Tüköry utcában.

Műemléki épületek átalakítása

Az átalakítások során a műemléki épületek jelentik a legnagyobb kihívást. Egy műemléki épület kortárs használatra való átalakítása rendkívüli hozzáértést, a korabeli szerkezetek, anyagok, gondolkodásmód ismeretét igényli. Ezzel együtt érthető módon szigorú szabályozás vonatkozik rá, a tervezést az Örökségvédelmi Hivatallal szoros együttműködésben kell folytatni.

Munkáink között szerepelt többek között a belvárosi Vörösmarty téren a Gerbaud Irodaház felújítása, a Várkert Bazár felújításának tervei, a Kossuth Lajos tér megújulásához kapcsolódóan a volt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (Wellisch-palota) épületének homlokzat és tetőrekonstrukciója, az Andrássy úton a Balettintézet (Dreschler-palota) átalakítása, felújítása is.

Ipari, mezőgazdasági épületek revitalizációja

A régi, nagy műgonddal megépített ipari jellegű épületek egyedi kulturális, műemléki, esztétikai értékeit érdemes megőriznünk. Városi rozsdaövezetek revitalizációja kapcsán ezek a nagyvonalú terek kiválóan használhatóak kulturális, adminisztratív funkciókra.