_ _ _ _
Mit nevezünk energiahatékony épületnek?
Az energiahatékony, más néven alacsony energiaigényű (AE) házak fajlagos fűtési és hűtési célú energiafelhasználása jóval kedvezőbb, mint a jelenlegi energetikai előírások szerint épülő építményeké.
Hogy mennyivel, annak megítélése eltérő. Egyes szakemberek már évi 60-70 kWh/m² alatt alacsony energiaigényűnek tekintenek egy épületet, mi valahol a 20-30 kWh/m² év-es érték körül húznánk meg a határt.
Összehasonlításul egy a 2000-es években épült átlagos magyarországi lakóépület esetében ez a szám 90-100 kWh/m² év, az elavult magyarországi lakásállomány átlaga pedig 220kWh/m² év.
A passzívház koncepció
A passzívház olyan energiahatékony épület, amelynél a kellemes belső hőmérsékletet rendkívül energiatakarékosan, passzív építészeti és gépészeti megoldásokkal biztosítjuk:
- megfelelően tájolt, kompakt épülettömeg
- optimálisan hőszigetelt, hőhídmentes épületburok
- légtömör határolószerkezetek
- napenergia-hasznosítás nagyméretű, déli tájolású PH nyílászárókkal
- nagyhatásfokú hővisszanyerős szellőztetés
- nyári túlmelegedés elleni passzív védelem
Azért, hogy a felsorolt eszközök alkalmazásával biztosítható legyen a kitűzött cél, azaz a maximum 15 kWh/m² év fajlagos fűtési energiaszükséglet, speciális minőségbiztosítási rendszer szerint kell az épületet megtervezni és kivitelezni. Ezt a minősítési rendszert a darmstadt-i Passzívház Intézet, németül Passivhaus Institut alkotta meg és felügyeli.
Passzívháznak csak azokat az épületeket nevezhetjük, melyek a PHI tanúsítási kritériumainak megfelelnek és a minőségellenőrzési folyamat eredményeként megkapták a „Minőségellenőrzött Passzívház” tanúsítványt.
Milyen egy jól megtervezett passzívház?
A passzívház koncepció titka nem különleges építési rendszerek, épületszerkezetek vagy gépészeti berendezések alkalmazásában rejlik. A passzívház minőség a ma használatos építőanyagok és elemek PH követelményrendszer szerinti betervezésével, a napsugárzás és a belső hőnyereségek (a lakók vagy a háztartási berendezések által termelt hő) hasznosításával, gondos építészeti és épületgépészeti tervezéssel, kivitelezéssel érhető el.
Egy jól megtervezett passzívházban:
- biztosított a magas lakókomfort
- a belső felületek hőmérséklete egyenletes
- nincs huzathatás
- nincs belső páralecsapódás, penészképződés
- mindig friss, pollenmentes a levegő
- alacsonyak a fűtési és hűtési költségek
Az építészeti és műszaki minőségre garancia, hogy a tervezést a Passzívház Intézet nemzetközi adatbázisában szereplő, minősített passzívház tervező munkatársainkkal és alvállalkozóinkkal végezzük.
A passzívház követelményrendszer
A tanúsítási kritériumok teljesülését egy a Passzívház Intézet által fejlesztett MS Excel alapú program segítségével ellenőrzi először a tervezési folyamat közben a tervező, majd a tanúsítási eljárás során a minősítő. Irodánk rendelkezik a program, a Passzívház Tervezési Csomag (PHPP) magyar nyelvű verziójának felhasználói licencével is.
A minősítés megszerzéséhez PHPP számítással a következő feltételeket kell igazolni passzív családi ház esetében:
- éves fűtési és/vagy hűtési hőszükséglet: max. 15 kWh/m² év,
- vagy fűtési hőszükséglet: max 10 W/m²
- az épület össz primer energiaszükséglete: max 120 kWh/m² év (a háztartási célú felhasználással együtt)
- légtömörség max. 0,6 1/h (50 Pa nyomáskülönbség esetén mért adat)
- a túlmelegedés (25°C feletti belső hőmérséklet) gyakorisága éves szinten 10% alatti
A passzívház szemléletű épületfelújításokra, illetve a nem lakás funkciójú passzív épületekre a felsoroltaktól némileg eltérő tanúsítási feltételek érvényesek.
A feltételek teljesíthetőségének érdekében egyes beépített szerkezetekre vagy gépészeti rendszerekre külön előírások vonatkoznak:
- külső tömör határolószerkezetek (falak, födémek) hőátbocsátása: U ≤ 0,15 W/m²K
- homlokzati nyílászárók (falak, födémek) hőátbocsátása: Uw ≤ 0,80 W/m²K
- szellőző berendezés hővisszanyerési hatásfoka: min. 75%
A közhiedelemmel ellentétben nem kötelező az épület fűtését és használati melegvíz ellátását geotermikus energiaforrásokkal biztosítani. A passzívházak fűtési hőigénye igen alacsony, ezért a hőellátás gazdaságosan megoldható hagyományos energiahordozókkal, pl. gázzal, vagy pellettüzeléssel is. Fontos szempont lehet, hogy ebben az esetben a fűtési rendszer bekerülési költsége jóval alacsonyabb, mint a szoláris vagy geotermikus rendszereké.
Passzívház tervezés és műszaki ellenőrzés
A tervezési folyamat alapvetően nem különbözik egy nem passzív épületétől, de az optimális eredmény érdekében az építtetőnek már a telek kiválasztása előtt tisztáznia kell magában, hogy passzív épületet szeretne építeni. Kész koncepciótervek vagy építési engedéllyel rendelkező épületek utólagos áttervezése passzívházzá a költséghatékonyság kárára történik és utóbbi feladat a legtöbb esetben nem is oldható meg engedélymódosítás nélkül.
A helyszínre vonatkozó meteorológiai adatok ismeretében, az energianyereségeket és veszteségeket folyamatosan kontrollálva kell megtervezni az épületet.
A koncepcióalkotáskor és végig a teljes tervezési folyamat során a PHPP programmal lépésenként, újra és újra ellenőrizni kell a terveket.
Az építtetőknek segítséget nyújtunk a teljes tervezési és kivitelezési folyamat során, kezdve a telek kiválasztásától vagy az előzetes költségbecsléstől egészen a PH tanúsítvány megszerzéséig:
– Generáltervezés
- telekkiválasztás előtti tanácsadás
- koncepcióterv készítése, építési-szerkezeti rendszerek kiválasztása
- 3D látványtervek, számítógépes modell
- energetikai koncepcióalkotás, megújuló energiák tervezése
- energetikai tanácsadás meglévő épületek passzívház minőségű vagy energiahatékony szemléletű felújítása esetén
- építési engedélyezési terv készítése, közreműködés az engedélyezési eljárásokban
- kiviteli tervek készítése, szakági tervekkel, csomóponti megoldásokkal, PHPP számítással
- megvalósulási terv készítése
Beruházási tanácsadás és műszaki ellenőrzés
- döntéselőkészítés, költségbecslés, gazdaságossági számítások
- folyamatos költségkontroll a tervezés és kivitelezés során
- tenderfelhívás elkészítése, kivitelezői versenytárgyalások lefolytatása
- műszaki ellenőrzés szakáganként
- generálkivitelezői teljesítések ellenőrzése és jóváhagyása
- műszaki átadás-átvétel lebonyolítása
- közreműködés a használatbavételi engedély megszerzésében
Közreműködés a PH tanúsítási folyamatban
- közreműködés a tanúsítási folyamatban
- a tervek előminősítéséhez szükséges dokumentáció összeállítása
- kivitelezés közbeni változáskövetés, a PHHP számítás folyamatos aktualizálása
A közel nulla energiaigényű épületek
Az épületek energiahatékonyságával foglalkozó 2010/31/EU európai irányelv célja a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése. 2021. január 1-től az EU tagállamokban csak közel nulla energiaigényű új épületek építhetők. Az ilyen épületek energiaigényét minimálisra kell csökkenteni, a felhasznált energia éves szinten 25%-át pedig az épületben vagy a környezetében kell megtermelni.
Ugyan nem lehet egyenlőségjelet tenni a passzívházak és a közel nulla energiaigényű épületek közé, de elmondható, hogy egy megújuló energiaellátású passzív lakóépülettel érhető el leggazdaságosabban a megfogalmazott cél.
A passzívházépítés kb. 15-20%-os többletköltséget jelent a jelenlegi épületenergetikai előírásoknak megfelelő épületekkel összehasonlítva. Ennek ellenére ebben az átmeneti időszakban sem érdemes 50 éves élettartamra tervezetten, a megépítés pillanatában szinte azonnal korszerűtlenné váló épületeket létrehozni.
Energiahatékony épület-e az aktívház?
Nem feltétlenül. Az aktívházak esetében – ellentétben a passzívházakkal – nem az épület hőszükségletét igyekeznek a minimálisra csökkenteni, hanem ún. „aktív”, energiatermelő elemek beépítésével fedezik, haladják meg az épület fűtési és egyéb energiaigényét. Sajnos a jelenleg forgalomban lévő aktív elemek (pl. napelemek) igen magas bekerülési költsége és viszonylag rövid, 15-20 éves élettartama azt jelenti, hogy a beruházás nem térül meg.
Környezettudatos, zöld épületek tervezése
A környezettudatos, zöld épületek olyan alacsony energiaigényű épületek, amelyeknél az építmények teljes életciklusa során -a létrehozástól, az üzemeltetésen, a felújításon át, a bontással bezárólag- minimálizált a környezeti terhelés. Az ilyen épületek építéséhez környezetbarát módon, az építés helyszínének közelében előállított, újrahasznosítható építőanyagokat használnak fel, a kivitelezés pedig energiatakarékos, kis környezetszennyezéssel, hulladékkeletkezéssel járó folyamat.
A környezetbarát és energiahatékony épületszerkezetek és rendszerek tervezése összetett feladat, nagy gondosságot és odafigyelést igényel nemcsak a generáltervezői szerepet betöltő építésztől, de az összes szakági tervezőtől is.
A zöld épületek üzemeltetését energiahatékony módon, megújuló energiaforrásokkal kell megoldani. Épületek vonatkozásában a telken belüli elektromos energia előállítás jellemzően napelemekkel történhet, a fűtési és hűtési hőenergia biztosítható szolár vagy geotermikus megoldásokkal is. Ezek közül eddigi gyakorlatunkban főleg napkollektorok és talajszondás rendszerek tervezésével foglalkoztunk, de vizsgáltuk már talajkollektoros vagy talajkutas rendszerek telepítési lehetőségeit is.
Fontos kérdés még az épületben keletkező hulladékok és szennyvizek valamint a csapadékvíz kezelése. A csapadékvíz visszatartva felhasználható öntözésre és -a biológiailag tisztított szennyvízzel együtt- „szürke vízként” takarításra, mosásra, WC öblítésre is hasznosítható.
Zöld minősítési rendszerek
Számos külföldi környezetvédelmi minősítési rendszer létezik, ezek már megjelentek a magyar piacon is. Jellemzően iroda- és kereskedelmi épületek kaptak tanúsítást az elmúlt években. Az új építésű A kategóriás irodaházak szinte kivétel nélkül rendelkeznek valamelyik tanúsítvánnyal, amely a minősítést megcélzó fejlesztő vagy a bérlő számára biztosítékul szolgál arra, hogy az általa fejlesztett vagy bérelt épület környezettudatos módon épült és fenntarthatóan üzemel. Ilyen minősítési rendszerek például az angolszász BREEAM és LEED, a német DGNB vagy az EU-s Green Building.