Néprajzi Múzeum

Kiemelt projekt, Középület, Területfejlesztés

A Városliget Zrt. 2006 januárjában meghívásos, két szakaszos nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdetett a Liget Budapest projekt keretében tervezett Néprajzi Múzeum épületének megtervezésére, a budapesti Városliget területén, az 56-os emlékmű környezetében.

Irodánk több neves nemzetközi építész iroda mellett kapott meghívást a tervpályázatra, amelyen a T.É.R. Alkotó Tervező Stúdió csapatával karöltve indultunk.

Építészeti koncepció:

Kapu motívum: az épület erősíti és visszahozza a korábbi – a Városligeti-fasor és a Rondó által kijelölt – városszerkezeti tengelyt. A „Liget Kapu”-jaként fizikai és szellemi kapuként viselkedik, a város és kert, a mesterséges épített környezet és a természeti környezet között. Ugyanakkor, a legtöbb történelmi kapuhoz hasonlóan, kilátó funkciója is van.

Belső térstruktúra: a kiállítóterek szalagszerű, egymás fölött megjelenő belső tömegei, az egymásra épülő kulturális rétegződés metaforája. A kultúrák különbözősége, ugyanakkor egymásra hatása volt a belső térstruktúra formaképzésének alapja.

Külső héj: a szubkultúrákból felépülő egyetemes kultúra, mint a jelenkor integratív élménye, lepelként ráborul, átszövi, beburkolja a kiállítóterek szalagszerű rétegződését.

Múzeum koncepció: az épület bal oldali tömbjének földszintje a Néprajzi Múzeum főbejárata. Az összes többi szinten, egymásra lineárisan felfűzve sorolódnak a kiállítóterek. A jobb oldali épülettömb földszintjén helyezkedik el a Látogatóközpont. Ezen a szinten a múzeumi kiállítótér, mint egy függőleges cső, átdöfi a Látogatóközpontot. A két épülettömb kiállítótereit a -1 szinten az időszaki kiállítás kiállítóterei és a látványraktár látogatói folyosója köti össze.

Látogatói élmény koncepció: a kint és bent élményének hangsúlyozása volt az alapmotívum: a kiállítótereket egyféle épített “kint” veszi körbe, egy köztes tér, amely élménnyel és feszültséggel teli.A kiállítóterek a külső héjtól független, zárt tömbökben helyezkednek el, elszeparált nyugodt teret adva az elmélyült múzeumi élménynek.

Városi szövet – természeti szövet egymásra hatása: az épület reagál a sajátos téri helyzetre, az épített városi struktúra és a természeti környezet határvonalára. A Dózsa György úti homlokzat zártabb, a csak a főbejáratoknál nyílik fel. A Liget felőli homlokzat nagy felületeken felhasad, megnyílik, hatalmas üveghomlokzatokkal összekapcsolva a zöld környezetet és a belső teret.

56-os emlékmű és a Múzeum kölcsönhatása: az 56-os emlékmű sokkal hangsúlyosabbá válik a jelenlegi helyzeténél: a „kapu” közepébe kerül, a múzeum épület felső tömege pont az emlékmű fölött keskenyedik el legjobban, felülről nem takarja be a szobrot. A külső héj krómacél felületei visszatükrözik a környezetet, így az emlékművet is, sajátos viszonyrendszert kialakítva azzal.

Kapcsolódó média:

http://www.ligetbudapest.org/ethnography/

Tervezés éve

2016

Bruttó szintterület

34 800 m²

Generáltervezés

Bánáti + Hartvig Kft.
T.É.R. Alkotó Kft.

Vezető tervezők

Hartvig Lajos DLA,
Bánáti Béla,
Nagy-Miticzky Szabolcs,
Vesztergom Ádám

Projektvezető tervező

Éles Péter,
Sárkány Bence

Művészeti tanácsadó

Városi Gábor,
Lelkes László

Tervezők

Székely Ágnes,
Bárdi Emese,
Ferencz Tamás,
Náray Katalin,
Papp Alíz,
Szabó Péter,
Szécsi Ákos

Bánsági Dávid,
Fekete Csilla,
Farkas Anett,
Farkas Mária,
Kása Viktória,
Horváth Benedek,
Soós Krisztina

Építtető

Városliget Zrt.

Címkék
Budapest, Néprajzi Múzeum