ZÖLD ÉPÍTÉSSEL A FENNTARTHATÓ ÉLETÉRT 2.

ZÖLD ÉPÍTÉSSEL A FENNTARTHATÓ ÉLETÉRT 2.

A KÖRNYEZETTUDATOS ÉPÍTÉS SEGÍTI AZ ENSZ FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI CÉLJAIT
Háromrészes cikksorozatban foglaljuk össze, hogy mit tehet a zöld építés bolygónk fenntarthatóságáért. Az első részben az ENSZ világszervezet ezirányú törekvéseit mutattuk be, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül hármat ismertettünk. Jelen bejegyzésünkben további hat fenntarthatósági célról írunk, melyek a környezettudatos tervezéssel és építéssel állnak kapcsolatban. A cikksorozat utolsó részében a WELL sztenderd és a fenntarthatósági célok kapcsolatát mutatjuk majd be.

CÉLTERÜLETEK, MELYEKKEL AZ ÉPÍTŐIPAR SEGÍTI A FENNTARTHATÓSÁGOT
A környezettudatos zöld tervezés és építés otthonokban, irodákban és közintézményekben is érvényesülhet. Ez a szemléletmód és ennek eredményei az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósulását is aktívan támogatja.

IPAR, INNOVÁCIÓ ÉS INFRASTRUKTÚRA
A zöld épületek tervezése ösztönöz az innovációra és hozzájárul a klímarezíliens infrastruktúrához
A zöld épületek nem csak itt és most jók. Oly módon kell tervezni őket, hogy rezíliensek és a jövőben a globális klímaváltozáshoz alakíthatók legyenek. De nemcsak jövőálló épületekről van szó, hanem a köztük lévő térről – az infrastruktúrának ugyanolyan mértékben fenntarthatónak és rezíliensnek kell lennie. A New Climate Economy jelentése szerint az infrastrukturális szektorban világszerte 90.000 milliárd dollár értékű beruházásra lenne szükséges a következő 15 évben annak érdekében, hogy az infrastruktúra virágzó és zéró kibocsátású legyen. A fenntartható és nulla energiaigényű épületek megvalósítására irányuló törekvés az innovációs és technológiai fejlődés egyik motorja.
https://newclimateeconomy.report/2016/a-roadmap-for-financing-sustainable-infrastructure/

FENNTARTHATÓ VÁROSOK ÉS KÖZÖSSÉGEK
A zöld épületek a fenntartható közösségek és városok alapelemei
A lakosság közel 60 százaléka lesz városlakó 2030-ban, ezért a várasok fenntarthatósága kiemelten fontos. Az épületek a város alapelemei, tehát a zöld épületek teremtik meg a város hosszútávú fenntarthatóságát. Az épített környezet – legyen az otthon, iroda, iskola, bolt vagy zöldterület – hozzájárul közösségek alakulásához és fejlődéséhez. Több országban a zöld építési szervezetek túlléptek az egyes épületek tanúsításán és helyette vagy mellette zöld közösségek és környékek létrejöttét támogatják. Mások, például a Fülöp-szigeteki Green Building Council (GBC) szervezet városoknak segített – többek között Mandaue városának –, hogy olyan irányelveket dolgozzanak ki, melyek az egész város építési gyakorlatát zöldebbé tették.
http://philgbc.org/mandaue-city-awarded-with-the-apec-low-carbon-model-town/

FELELŐS FOGYASZTÁS ÉS TERMELÉS
A zöld épületek körforgásos alapelven működnek, ahol a forrásokat nem pazarolják
Ennek a célnak a középpontjában az alapanyag és az energia hatékony felhasználása, a fenntartható infrastruktúra, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a zöld munkahelyek teremtése áll. Az építőiparnak kiemelkedő szerepe van a hulladék csökkentésében, melyet az anyagigények csökkentésével, újrafelhasználással és újrahasznosítással érhet el, megvalósítva ezzel a körforgásos gazdaság modelljét az építőiparban is. A REHAU ablakgyártó például jelentős erőfeszítéseket tesz erőforrás-kímélő ablakprofil-rendszerek gyártásába. Az ablakprofilok belső magját reciklátból készítik. Céljuk, hogy a reciklát arányát az összes európai üzemben a jelenlegi 25%-ról 50%-ra növeljék 2020-ig. Az újrafelhasználással évente mintegy 97.000 tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítást értek el. Az újrafelhasználással és újrahasznosítással nemcsak a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyisége csökkenthető, hanem csökken a nyersanyagigény is, amit eddig érintetlen természeti területekről termelnénk ki.


FELLÉPÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLEN
A zöld épületek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki és ezzel segítik a klímaváltozás megfékezését
Az épületek felelősek a globális szén-dioxid kibocsátás több, mint 30 százalékáért, ezáltal jelentős tényezőt jelentenek a klímaváltozásban. De ugyanezen okból kifolyólag a zöld építésben hatalmas potenciál van a megfékezésére. Magyarországon az emberek nagy arányban laknak saját tulajdonú családi házban, csak az úgynevezett Kádár-kockából – melynek alapterülete kb. 100 m² és jellemzően a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig építették – kb. 800 ezer található országszerte. Ezen házak éves szén-dioxid kibocsátása elérheti a tíz tonnát évente és fűtési költsége akár 600 ezer forint is lehet. Összehasonlításképp egy hasonló méretű korszerű, közel nulla energiaigényű, szabadonálló ház szén-dioxid kibocsátása nullától három tonnáig terjed évente. Valójában az energiahatékonyság növelése a legköltséghatékonyabb módszer a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁK VÉDELME
A zöld épületek növelhetik a biodiverzitást, segítenek a vízkészletek és az erdők megóvásában
Az építéshez felhasznált építőanyagok kulcsszerepet töltenek be fenntarthatósági szempontból. Ezáltal az építőipar és beszállítói lánca meghatározó a felelősen kitermelt építőanyagok terén, mint a fűrészáru. A zöld minősítési rendszerek felhívják a figyelmet a vízfelhasználás csökkentésének szükségességére, a biodiverzitás értékére és megőrzésére a kivitelezés és a használat során. A szárazföldi ökoszisztémák védelmét segíti a helyi növényzet használata a kerttervezés és növénytelepítés során.

PARTNERSÉG A CÉLOK ELÉRÉSÉÉRT
A zöld építéssel erős és globális partnerséget alkotunk
Az építőipar sajnos sokáig nem képviseltette magát egységbe tömörülve a világ jelentős klímavédelmi konferenciáin és nem ismerték fel a benne rejlő hatalmas potenciált a változásra. 2015-ben érkezett el az idő, amikor a World GBC, az UNEP, Franciaország kormánya és egyéb szervezetek megrendezték az első Építés Napját és megalapították a Global Alliance for Building and Construction nevű szövetséget. Az összefogással sikerült elérni a jobb képviseletet és az összefogásban rejlő erő felismerését. Felismerték, hogy a fenntartható jövő gátja nem a technológiai megoldások hiánya, sokkal inkább az összefogás hiánya.
https://globalabc.org/

A fennmaradó nyolc SDG cél és a zöld építés közötti kapcsolat kevésbé explicit, de jelen van. Például az új építési technológiák kapcsolatba hozhatók a minőségi oktatással (SDG4), a nemek közötti egyenlőség (SDG5) pedig egyértelműen megmutatkozik a zöld szervezetek vezető tisztségviselői körében dolgozó nők személyében.

Találkozzunk a november 19-i Green Future Conference rendezvényén is, melynek témája a körkörös gazdaság az építési szektorban. A konferenciát a HuGBC Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete rendezi, melynek irodánk is tagja.
Bővebb információ a konferenciáról: https://www.hugbc.hu/page.php?id=5&event=1848

 

Kurucz Regina
WELL AP építészmérnök
Forrás és további információk:
https://www.ksh.hu/sdg
https://www.worldgbc.org/news-media/green-building-improving-lives-billions-helping-achieve-un-sustainable-development-goals