Hotelfejlesztési tendenciák Budapesten

Az év végi hajrá beköszönte előtt irodánk izgalmas szakmai beszélgetésnek adott helyett Hotelfejlesztési tendenciák Budapesten címmel.

Köszönjük az értékes gondolatokat a kerekasztal résztvevőinek:
Demeter Nórának, a Demeter Design Stúdió alapító-tulajdonosának és vezető tervezőjének,
Kele Annamáriának, a W Budapest értékesítési igazgatójának,
Dr. Farshad Khazei ingatlanbefektetőnek,
Matus Istvánnak, Terézváros főépítészének,
Bánáti Bélának, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda társalapítójának és vezető tervezőjének,
illetve az esemény moderátorának, Molnár Zsuzsannának, irodánk kommunikációs szakemberének.

Néhány érdekes, továbbgondolásra érdemes felvetés az estről:

A beszélgetés elején felmerült a kérdés, hogy turisztikai szempontból Budapest miként pozícionálja magát építészetén és épületein keresztül, illetve hogyan illeszkedik ebbe a folyamatba a szállodaipar. A kerekasztal résztvevői fájlalták, hogy bár voltak kísérletek, mégsem született átfogó koncepció turisztikai kínálatra. Nem azonosítható be holisztikus vízió, inkább additív folyamatként épül és alakul a város idegenforgalmi „története”. Midnennek ellenére pozitívumként fogalmazódott meg, hogy a helykeresés ellenére a vendégéjszakák száma folyamatosan nő, még akkor is, ha a Budapestre látogatók úgy érzékelik, a szálláshelytípusok elérhető mixe nem elégít ki minden igényt: a szállástípusokra és szórakozási lehetőségekre egyaránt érvényes, hogy a középkategóriás helyek alulreprezentáltak. Ennek megfelelően 2024 a luxusszállások számára hozta a legnagyobb növekedést.

Építészként is fontos tisztában lenni azzal, hogy a szállodalátogató közönség igényei hogyan változnak. Korábban a garantált állandóság volt előtérben, miszerint az utazó a világ bármely pontján ugyanazt az élményt és szolgáltatást kapja adott szállodaláncokban. Mivel napjainkban jelentős szerepe van az építészetnek és a belsőépítészetnek egy város megismerésében, ezért előtérbe kerül az egyediség, és az építészeten keresztül megfogalmazott storytelling – világítottak rá a szakemberek.

Ehhez kapcsolódóan mindnyájan fontosnak tartják, hogy a szállodaépületek alkotta védett élménytereket a nagyközönség számára is érdemes elérhetővé tenni. Az irodánk tervezése alapján megújult W Budapest tudatosan szervez olyan programokat, amelyek keretében a szállóvendégek mellett a szélesebb közönségnek is lehetősége van megismerni az épületet és annak gazdag történetét.

A szakemberek elmondása szerint az idelátogatók számára vágyott élmény Budapest múltjának megismerése, napjaink kényelmi adottságai mellett. Örökségvédelmi szempontból üdvözölt tény, hogy gazdasági érdekké is vált megtartani a „régit”. Ami viszont fájlalandó, hogy a legtöbb szálloda belsőépítészetén külföldi szakemberek dolgoznak. Így az ő látásmódjukon keresztül fogalmazódik meg az épület, illetve a város története, ami nem minden esetben fest reális képet.

Irodánknak szívügye a fenntarthatóság, ezért a beszélgetés a fenntarthatóság és a szállodaipar kapcsolatával zárult. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy mindennek első lépése a meglévő épületek megtartása és szükség esetén rekonstrukciója. Ez szerencsésen egybevág az utazók azon igényével, miszerint épületeken keresztül is szeretnék megismerni a város történelmi mélységeit.

Mivel azonban a fenntarthatóság szinte mindig valamilyen mértékű kényelemvesztéssel jár, a vendéglátás alapvetése pedig a vendégek kényelmi vágyainak minél magasabb szintű kiszolgálása, az üzemeltetési fenntarthatóságban a szállodaipar sajnos nem jár élen. Még akkor sem, ha számos lépést tesznek az ügy érdekében – például megtörténik a vízhasználat optimalizálása.

A téma fontosságát illetően résztvevőink egyetértettek abban, hogy mivel javarészt kulturális kérdésről van szó, fontos, hogy minden szereplő – belsőépítész, építész, üzemeltető és fejlesztő – érezze az ezzel kapcsolatos felelősségét, és ha apró lépésekkel is, de igyekezzen formálni a környezete szemléletét.

Márton Annamária építész, ajánlatkészítő mérnök