Kiemelt
Kultúra/Oktatás
Területfejlesztés

ÚJ NEMZETI GALÉRIA

Tervezés éve
2015-2020
Bruttó szintterület
54 000 m2
Generáltervező
SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates)
Executive építész-partner
Bánáti + Hartvig Építész iroda
Felelős tervező
Bánáti Béla
Projektvezető
Korintus Gábor
Projektvezető építészek
Bukta Csaba, Éles Péter
Építésztervezők
Annus Zsuzsa, Bális Marcell, Bárdi Emese, Batári Bernadett, Benkovics Márk, Czibulyás Fruzsina, Deák Barbara, Dobi Zoltán, Ferencz Tamás, Fleischer Kata, Hágen Kata, Horváth Kinga, Kovács Dóra Judit, Náray Katalin, Őry Balázs, Pákozdy Petra, Palkó Szilvia, Ritter Dániel, Szabó Péter, Szatmári Szabolcs, Szelecsényi Balázs
Videó és látványtervek
© Városliget Zrt. – Liget Budapest

KONTAKTUSBAN TERMÉSZETTEL ÉS MŰVÉSZETTEL

Az Új Nemzeti Galéria – a Liget Budapest projekt keretében – a Városligetben kap helyet. Az épület a Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe által jegyzett japán SANAA építésziroda generáltervezői, illetve a Bánáti + Hartvig Építész Iroda felelős tervezői munkája révén jött létre.

A SANAA által megalkotott koncepció alapját a természet és az épített környezet kapcsolatának megteremtése adja. A tervezői vízió szerint a múzeum a Városliget kiterjesztése, párbeszédet alkotva a park és a múzeum épülete között. Ezt a hatást, és ezáltal a látogatói élményt az épület szerkezete biztosítja. Megjelenésében transzparenciát képvisel, ily módon megszólítja, behívja a Városligetben sétálót, akit távozáskor a parkba enged vissza. Ezt a hatást támogatja, hogy az épület talajszinten minden oldalról megközelíthető, bejárható. A kül- és beltér közti átmenetet az üveghomlokzat mentén létesített külső- és belső lejtős utak adják, melyek a park sétányait meghosszabbítva felvezetnek az épület felsőbb szintjeire.

A kiállítóterek – műtárgyvédelmi szempontból – dobozszerű egységekben biztosítanak helyet a 19. századtól napjainkig terjedő magyar műalkotásoknak. Ezeket a helyszíneket levegős, áttetsző terek veszik körbe, ahol rednezvénycsarnokok, előadó- és múzeumpedagógiaitermek, műhelyek és egyéb kiszolgálóegységek kapnak helyet. Ezek a terek transzparenciájuknál fogva kapcsolatot teremtenek a kültérrel. A tervezői koncepció eredményeként így a látogató a múzeumban tett sétája során felváltva kerül kontaktusba a művészettel és a természettel.

Az épület karakterizáló eleme a kétszer görbült, íves tetőszerkezet. A tető formája és az épületen körbefutó lejtős utak egymásra reflektálnak, játékosan váltakoznak. Ez a szerkezeti rendszer tereket hoz létre az alaplemezek és a tömbök között, lehetővé téve a természetes fény behatolását az épület belsejébe. A tetőszerkezet magassága a lombkoronával egy szinten helyezkedik el, ezzel is kapcsolódva az épületet körülvevő környezethez.

Galéria